2013. április 22., hétfő

Csak nyitott szemmel járni!




Ezen az oldalon nem fogok panaszkodni és arról írni, ami az én szolgálatomnak a kudarca. Vannak olyan körök, ahol ezekkel előhozakodom, emberek, akikkel megbeszélem az én fájdalmaimat, sérelmeimet. Mert még a szolgálatban is van ilyen, hogy kellemetlen helyzetbe kerülünk. A múlt héten egy ilyen kellemetlen, félreértésből fakadó eset Isten kegyelméből oldódott meg jól az én javamra. És ezt szívesen említem meg így általánosan. Tanúk hozzá a közvetlen munkatársak, akik sajnáltak is engem.
Sokszor olyan jó lenne azt is szóvá tenni, hogy a lelkészi szolgálat alkalomhoz is kötött munkát jelent. Így néha nagyon elbonyolódhat az élet. Órákig az íróasztal körül tartózkodom, hogy fel tudjak készülni az igehirdetésekkel, bibliaórás bevezetővel. És közben arra is oda kell figyelni, hogy az időpontokat betartsam. És igenis, én is tudom, hogy mit jelent keményen dolgozni, minden percet beosztani. Csak hát nem mindenki akarja ezt így látni. A "papnak könnyű" kijelentés sokszor ott van a háttérben, ha valakivel beszélgetek. Ilyenkor nincs is, amit magyarázni.


Szombaton újabb fiúcska jött el vallásórára. Az érdeklődés is tetsző volt, hiszen 20 gyermekkel tanulhattunk, játszhattunk együtt a parókia udvarán.
A közeljövőben olyan keresztyén üzenetet hordozó játékokat fogok beszerezni a vallásórásoknak, ami ezeket az alkalmakat még vonzóbbá fogja tenni. Most a napokban akadtam rá erre a lehetőségre. Ha valakit érdekel, olvashat ezekről a játékokról a Parakletos kiadó honlapján (www.parakletos.hu).


Örömömre szolgált az ETV-n sugárzott adás az Alfa kurzusról. Innen is merítettem ötleteket a mi Alfa kurzusos csoportunk számára. (az adás megtekinthető: http://www.erdely.tv/magazin/hitelet?musor=33447).


Egy csipetnyi Svájc jutott el hozzám a férjem és a gondnokok beszámolói által. A Svájban készített fényképeket azóta más presbitertársakkal együtt is megtekinthettük a vasárnap esti bibliórán.


És végül hadd írjam le azt a kellemes élményt, amiben a múlt héten volt részem a mi kedves városunk központjában. A férjemet vártam haza néhány napi távollét után. Érkezésére készülve vásárolgattam, ügyeket intéztem a vársoban. Miközben az autóhoz mentem vissza, egy anyuka állított meg. Azt kérdezte, hogy hároméves kislányát hozhatja-e már vallásórára. Bizony ennél szebb kérdéssel ritkán állítanak meg lelkészt!