2013. december 6., péntek

Adventben élő gyülekezet


Akármennyire hasonlítjuk az év más periódusaihoz a mostani időt, ennyire sűrűn még nem találkozgattunk itt az imateremben. Istennek legyen hála a különböző alkalmakért, amikor az igével foglalkozhat(t)unk.
Advent szombatján adventi gyermekklubot szerveztünk. Alig sikerült beleférni a két órába, mert a bibliai történet elmélyítése után adventi díszt készítettünk sok-sok csillámos festékkel, aranymondásos szalaggal.
 
 
Ilyen ügyesen fejlesztette tovább Anett az én ötletemet:
 
 
 

Kedden az Alfa kurzusra járók záró, ünnepélyes alkalma volt. Hogy elröppent az idő! Csak most álltunk ott, hogy megálmodtuk ezt a második csoportot, és Isten megsegített ennek kialakításában. Igazi, jól kiforrott csoport lett ez is, és az isteni áldásokat már látni is ennek nyomán. Minden résztvevőt megkérdeztem, élményeiket a karácsonyi gyülekezeti újságban olvashatjuk majd névtelenül.
Csütörtökön kézműves foglalkozással egybekötött bibliaórára vártuk az asszonytestvéreket. Vendégünk volt Szabó Erzsébet csuhészobrász, a Corvin Kiadó grafikusa. Erzsébet Ozsdoláról érkezett közénk. Kérésünkre mesélt arról, hogy ötvenévesen miképpen váltott át a csavargyári munkából a művészet világába. Megnyerő egyénisége sok reményt is hozott a mi körünkbe, mert hát olyan jó ilyen különleges, kegyelmet árasztó élettörténetekről hallani.
Erzsébet segítségével angyalkákat készítettünk. Először papírszalvétával dolgoztunk. Annyira tetszett az eredmény, hogy a csuhéból készülő angyalt inkább csak figyeltük. A végén két bátor személy vágott neki, hogy azt el is készítse. Így is volt, amit hazavinni, hiszen a szalvétából készített angyalok is jól sikerültek.
 
 
 
 
 
 
 
 

Most amikor ezeket a sorokat írom, tizennégy fiatal a lelkész kíséretében Kolozsvárra tart, hogy az adventi Várom az Urat keresztyén zenefesztiválon vegyen részt. Ezt a lehetőséget kár lett volna elszalasztani. Imádkozunk értük, hogy sok jóban legyen részük.