2014. december 23., kedd

Nézd, mennyi szépet kaptál!

Együtt lenni egyetértésben, szeretetben - az egyik legnagyobb áldás.
Kedves vendégeink érkeztek szombat este Szovátáról. Nem okozott gondot az, hogy több, mint egy tucatnyian vagyunk a nagy parókián. Éjszaka lett mire pihenőre tértünk. Tudtuk, minden elő van készítve a nyugalom napjára: igehirdetés és énekek egyaránt. Barátaink a hangszereket is beállították idejében.
A vasárnapi hangulatot nehéz átadni. Az egyik legsikeresebb lelki alkalom volt kovásznai szolgálatunk ideje alatt. Kárpótlás sok másért....
Azóta is zajlik a városban a kiértékelő. Sokan mondják: ezek az emberek annyira hitelesek voltak! Igen, hitelesek voltak. Szívvel-lélekkel énekeltek arról az Úrról, aki végtelen nagy kegyelméből a kezén tart bennünket.
Íme az egyik kedvenc zeneszám: kattints ide
Ma egy közismert személyiséggel beszélgetve egy nehéz kérdésben jött egy remek tanács: nézd, mennyi szépet kaptál! Hát én így nézem ezeket a felvételeket, amit megköszönök kedves kovásznai ismerősömnek. Milyen jó, hogy megörökítette ilyen formában is az éneklést!
Áldott karácsonyi ünnepet kívánok honlapunk és a blog minden olvasójának, követőjének!

2014. december 20., szombat

Adventi dicsőítő istentiszteletek

Szeretettel várunk mindenkit a holnap d.e. 11-kor és este 6 órakor kezdődő istentiszteletekre. Mindkét alkalommal fellép a szovátai keresztyén zenekar. Ízelítőül:
http://www.youtube.com/watch?v=-QatBf_-p88

2014. december 17., szerda

Team building with Zsuzsa

 (Adventi úrasztali dísz)

A múlt héten vendégünk volt Puskás Zsuzsa Székelyudvarhelyről, aki a mézeskalács sütésének és díszítésének titkaiba avatott be minket. Tette ezt nagy szeretettel. Az elején mesélt nekünk arról, hogy miképpen kapta ő ezt a mesterséget Istentől ajándékba. Majd nekiláttunk a munkának. Közben időről időre újabb gyertyát gyújtottunk, imádságot olvastunk fel, amit a kárpátmedencei imanapon kaptunk ajándékba, feladatként.
A sütés és a díszítés két különböző helyszínen zajlott. Sajnos, utólag jöttem rá, hogy a konyhában is készíthettem volna fényképet, s akkor most az is megmaradna emlékbe. Annál több kép készült a díszítésről, ami nem is könnyű munka. Jól fogott a Zsuzsa példája, irányítása.

Volt amit hallgatni Zsuzsától!

Volt ott hangulat is… J

Közben nassolgattunk, kávéztunk, teáztunk.

Ezt a képet kár lett volna kihagyni! Ügyes tanító és a kis tanítvány is.

Ez a doboz a templomi karácsonyfára való díszekkel felkerült a polcra:

Ez pedig ajándék a gyermekotthon lakóinak:

Ez a tálcányi mézeskalács a soron következő női bibliaóra csemegéje:

Az advent édes üzenete pedig örök és mindannyiunknak szól. Nálunk ez is templomi dísz.






 
 
 

2014. december 4., csütörtök

Lelkészértekezlet

Az alábbi írás egy olyan rendezvényről szól, amelynek gyülekezetünk biztosított helyszínt. Köszönjük a cikket Gáspár Erika szörcsei lelkipásztornak.
A lelkészértekezletre az egyházmegye lelkészei gyűltek össze.
lelkészértekezlet

2014. november 27., csütörtök

Adventi vendégeink

Az adventi időszaknak több jeles alkalma van gyülekezetünk életében. Szombaton két különböző helyszínen kerül Isten Igéje a középpontba.  A felnőttek Szentkatolnán a Rebeka Missziós Központban csendesnapon vesznek részt (oda is érkeznek kedves vendégek). Közben nálunk itthon kátéóra illetve adventi gyermekfoglalkoztatás lesz.Várom a gyermekeket egy újabb meglepetéssel!
December 10-én gyűlünk össze adventi kézműves foglalkozásra a nőtestvérekkel, ezúttal inkább sütésre, díszítésre. Vendégünk lesz Puskás Zsuzsa Székelyudvarhelyről, aki művészi szinten bánik a mézeskaláccsal. A vasárnapi Szőlőtőben (gyülekezeti újságunk) bővebben írok majd a délutáni programról, illetve arról is, hogy milyen nagy örömmel várom ezt a találkozást drága barátnémmal. Isten kegyelméből egy igazán szép és tartalmas délutánt tölthetünk majd együtt.

December 21-én újabb kedves látogatóink lesznek. A szovátai református gyülekezet zenekara fog a vasárnapi szolgálatban segíteni. Később írok majd bővebben  a programról. Addig is megosztom azt a kedvenc felvételt, amelyet gyermekeimmel gyakran meghallgatok: ld. itt


2014. október 31., péntek

Fiatalos idősek vasárnapja


Az idősek vasárnapjának több új velejárója volt az idén. Eddig is küldtünk ki a 70 év fölöttieknek meghívott, készültünk köszöntéssel, szeretetvendégséggel. Most egy kicsit mindent fokoztunk. Az ifisek elvállalták a műsort, s ez több, mint egy-egy szavalat. Nemcsak színessé tette az alkalmat, hanem egyben megláttuk rajtuk, hogy ilyen felnőttesek, érettek már. Mert egyértelmű volt, hogy nagyon igyekeztek. Határozott fellépés, kitűnő megjelenés, biztos szövegtudás - mindez nagy hatással volt sokunkra. És az a szeretet, amellyel elvállalták és bemutatták a műsort - hát ez jól fogott mindannyiunknak!

A nőszövetség tagjai pedig almás tésztát sütöttek. Boldog voltam, mert utolsó percben én is elkészíthettem a tervbe vett almás csigát. Vasárnap a nagy futásban elfelejtettem elvenni az előkészített dobozt, így hát vissza kellett szaladni érte :)
Volt amiből válogatni, s egy-egy idős testvérünknek még egy kis kóstolót is küldtünk a szegfűvel együtt.
A kijáratnál presbiterek, nőszövetségi tagok egy-egy nyomtatványt kaptak, hogy majd otthon kitöltsék, s észrevételeikkel segítsenek. A presbiteri csendesnapon megegyeztünk afelől, hogy fontos a kiértékelés. 

A hét elején két idős testvéremet látogattam meg, akik nem tudtak eljönni.Nagyon szeretem az ilyen igényelt, meghitt alkalmakat. Jól lehet beszélgetni, s mindig tanulok valami újat. Milyen szép is az, amikor emberközelbe kerülünk egy beszélgetés során! Ezt segíti elő Isten igéje és az imádság.
Jártam egy olyan utcában is, ahol a kapuban beszélgető három magyar nőnek (nem ismertem őket) Jó napot kívánokot köszöntem. Megnéztek, de nem válaszoltak. Kísérőm mondta el, hogy ne csodálkozzak, mert ebben az utcában nem szokás köszönni. Hát elég furcsa szokás ez! Engem más valamire tanítottak.
A továbbiakban is idős testvéreinkre figyelünk oda, folytatódik hát a meglátogatásuk. Köszönöm testvéreimnek, hogy ötleteket adnak, kihez kellene eljutni, s egyben el is kísérnek, hogy így nekem is könnyebb legyen.

2014. október 22., szerda

Idősek vasárnapjára készülünk

Vasárnap köszöntjük gyülekezetünkben a szép életkort megért tagokat.
Ilyenkor szeretetvendégség is szokott lenni a nőszövetség hozzájárulásával. Egy igen jó ötletből kiindulva (köszönöm, Editke) az idén ki-ki almás tésztát süt, s azzal fogjuk megkínálni a jelenlevőket.
Nekem ebben nemcsak az tetszett, hogy a szeretetvendégség így változatosabb (a kalács is megteszi, az is finom), hanem hogy ez így személyesebb.


Innen tehát a fenti kép, s nem egy receptközlést takar.
Én almás csigát szeretnék készíteni - D.v. - leveles tésztából.
A hirdetett Ige kiegészül a fiatalok rövid műsorával. Akkora öröm számomra, hogy bevállalják ezt!
Jöhet aztán egy finom csésze tea is:

Erre az alkalomra elkészül a Szőlőtő (gyülekezetünk újsága) újabb száma is.
Utána pedig egy páran elmegyünk Szörcsére együtt ünnepelni a helyiekkel a megújult templomban.


2014. október 8., szerda

Világosságban jáni


Vasárnap reggel ezt az igét hallottuk az istentiszteleten: Én világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz énbennem, ne maradjon a sötétségben. (Jn 12,46)Gyönyörű napfényes idő volt. Valóságosan a világosságban jártunk. Ebéd után elindultunk Komandóra. Csodálatos az őszi táj. Olyan jó volt nézelődni, kényelmesen elhelyezkedni az autóban (éppen betegeskedtem, a vírus engem sem kímélt). Isten valóban nagyszerű élményeket ad a benne hívőknek. Olyan lelki feltöltekezést, hogy az ő szava valósággá válik az életünkben.S mintha csak folytatódna a biztatás, hogy a világosságban kell járni, mert ma reggel Ézsaiás könyvének 5. fejezetét olvastam, s benne ezt is: Jaj azoknak, akik azt mondják, hogy a rossz jó, és a jó rossz, és akik azt állítják, hogy a sötétség világosság, és a világosság sötétség (20. vers). Vigyáznunk kell arra, hogy Isten útjáról le ne sodródjunk!Ézsaiás könyvének 5. fejezete sok régi emléket elevenített fel. Régi kedvenc rész ez számomra. Leginkább az maradt meg belőle, hogy Isten mennyi mindent megtett értünk, s amikor várnia kell a jó eredményt nálunk, milyen csalódottnak kell lennie sokszor.Mennyire jogos ez a kérdés: Mit kellett volna még tennem szőlőmmel (értsd:veletek), amit meg nem tettem? (4. vers)Milyen jó lenne egyre inkább arra törekedni, hogy az egy hatalmas, csodálatos ÚRnak megfeleljünk!


2014. október 7., kedd

A kis szőlővesszők

A szombati vallásórára most már szép számban járnak újból gyermekek. Milyen sokat segítenek ebben az iskolai biztatások! Köszönet ezért a vallástanár néniknek!
Az őszi hittanórán az igazi szőlőtőről tanultunk (Jn 15).
Jézus mondja: Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. (5. vers)

Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek. (3. vers)
 Készülnek a szőlőgerezdek:



Aranymondás: Maradjatok énbennem, és én tibennetek. (4. vers)

A gyermekeknek megmutattam a Szőlőtő (gyülekezeti lapunk) új hajtását is. A szőlőt megettük, s az aranymondásért járt cukorka is.

A végén lehetett játszani az udvarom, mert csodaszép idő volt. Ekkor mondta az egyik fiú, hogy ők a héten az iskolában a szőlőről tanultak, s a tanító néni megemlítette, hogy a Bibliában is szó van róla. 
Ugye milyen jó, hogy az ismereteket is bővítjük vallásórán!
Az előttünk álló szombaton Kett módszerrel tanulunk Jézusról.
Várunk minden gyermeket szeretettel!

2014. szeptember 21., vasárnap

Együtt Istennel a hét estéin

Ma este hét órától istentiszteletre gyűlhetünk össze a templomban. A sorozat egész héten át tart. 
Az alábbi kisfilm legyen mindannyiunk számára biztatás, hogy az Úr hívására eleget tegyünk.
A filmben feltett kérdés így hangzik: Vigyázol-e az útjelzőre amíg visszatérek?
Szeretettel várunk!
Vasárnap úrvacsorai alkalom lesz gyülekezetünkben.

2014. szeptember 5., péntek

Belépés ingyenes


A kovásznai városnapokon megtekinthetjük a Kontraszt kiállítást a Művelődési Házban.
A kiállításról a következőt olvashatjuk az Erdélyi Református Egyházkerület honlapján:
A Kontraszt a Magyar Református Egyháznak és a rendőrségnek egy ifjúság- és családmentő kiállítása. Szorosabb értelemben Kisvárda nevéhez fűződik, 2008-ban Százvai László lelkipásztor elkezdett azon gondolkodni, hogy életüket tékozló fiatalokat hogyan lehet megszólítani. Amikor az embert eltiltják valamitől, annál inkább kívánja, ezért interaktív módon akarta a fiatalokat megszólítani. Nem beszédben, hanem kép- és hanganyagban érinti meg a fiatalokat, olyan élethelyzetekkel kapcsolatban, amit minden fiatal megtapasztalhat. 2008-ban született meg a kiállítás egyik állomása. Utána a Csillagpontra is elvitték, a több ezres látogatottság miatt továbbgondolták, kibővítették. A rendőrség pedig úgy kapcsolódik, hogy azok a képek, amelyek megjelennek, hiteles rendőrségi felvételek. 2010-ben indult be a kiállítás, amely olyan szárnyra kelt, amit senki sem várt. Isten, ami értékes, azt emberi erőfeszítés nélkül is képes ismertté tenni: Magyarországon több mint 70 000-en látták.

A Keresztyén sátorbeli misszió az idén tematikus beszélgetésekre korlátozódik. Lehetőséget kínálunk a kiállítást megtekintők számára, hogy a kiállítás anyagát, a felmerült érzéseket, a megfogalmazódott gondolatokat megbeszéljük.

2014. augusztus 29., péntek

VBH

Istennek hála, jól indult a vakációs bibliahét. Szoktam ugyan egy kicsit azon is rágódni, hogy vajon mennyire sikerül összegyűjteni a gyermekeket, de a "régi" vallásórásokra most is lehetett számítani.
Így indultunk:
Az első napi történethez igazodva, valamennyien elmondtunk, hogy miért vagyunk hálásak Istennek, majd felidéztük, hogy Noé áldozatot mutatott be Istennek. Íme a mi tűzrakásunk:
Éneklés a szivárvány mellett:
Aztán barkácsoltunk:

Játék:
Újabb nap, s hozzá egy jelenet:
"Az Úrért és Gedeonért!" - csatakiáltás
Aranymondást tanítanak:
A sssszuper játék:
Újabb jelenet:
Ruth története:
Aranymondást köböznek:
A "nagy" munka:
A negyedik nap is jól alakult, bár esős idő volt. A kedv nem lankadt, volt akiket tanítani, s a kőfestés is újból kedvelt tevékenységnek bizonyult. Ma, az ötödik napon, este gyűlünk össze, hogy a szülőkkel együtt zárjuk a sorozatot. Adjon az Úr jó, kellemes találkozást, együttlétet nekünk!









2014. június 16., hétfő

Ünneplések

Pünkösd másodnapján két kórus lépett fel gyülekezetünkben. Nagy szeretettel vártuk és fogadtuk őket.



Vendégünk volt a kézdivásárhelyi református gyülekezet kórusa és a marosvásárhelyi kövesdombi gyülekezet Halleluja kórusa.
A jól végzett szolgálat után az ebédnél beszélgethettünk egymással, s ismerhettük meg egymást. Ezen a téren nekem két nagyon kellemes meglepetésem is volt a maosvásárhelyiekkel. Bizony, kicsi ez a világ, és milyen más helyzetekben látjuk viszont egymást amint telnek az évek! De a kézdivásárhelyi kórus egy-egy tagjával is ismeretséget köthettem, ami nagy örömömre szolgált. Ismerősek voltak a nőszövetségi tagok, s búcsúzáskor meg is jegyezték, hogy majd találkozunk az egyházmegyei rendezvényeken, ha Isten is úgy akarja.
A mi kórusunk pedig lazíthatott házigazdaként, a megvendégelést ugyanis a kórustagok megfelelően megszervezték.
A "pap bácsiból" pedig igazi székely legényt csináltunk erre a napra :)

2014. május 17., szombat

Anyák napja a gyülekezetben


Az elmúlt vasárnap köszöntötték a vallásórás gyermekek az édesanyákat, nagymamákat. Későn sikerült feldolgozni a felvételeket, így most csak egy filmet töltök fel a gyermekek lelkes éneklésével.
A templomból kijövet szeretetvendégségben részesültünk a női bibliakörösök jóvoltából.
Remélem, mindenki jól érezte magát ezen az alkalmon, mert kellő igyekezet, lelkesedés állt minden mögött. Az édesanyák annyira társak lettek a műsor megszervezésében, hogy nekem még ilyenben eddig részem nem volt. Öröm az, hogy a kommunikáció lelkész és szülők között egyre jobban működik. Számomra ez egy nagy előre lépés. Istennek legyen hála ezért!


2014. május 16., péntek

Pusztinai hegytetőn...

...jaj, de hegytetőn - énekelték a pusztinai gyermekek a tegnap nekünk. Azóta is a fülemben van a szép, népi dallam.


Kirándulni voltunk. Körutat tettünk meg, melynek fő állomása Pusztina volt. A női bibliaórások közössége azért kívánkozott csángó vidékre, mert a csoportból csupán egy személy járt ott eddig.
Csodálatos volt az utazás, mert kedves kísérőnk nagyon sok újdonságot mesélt nekünk.
Rengeteget tudnék írni, de inkább képek segítségével mutatom be a kirándulást a kedves olvasóknak.
A sósmezei világháborús emlékmű és temető. Szomorú, hogy milyen mostoha sorsa jutott. Nálunk még a halottakat is elrománosítják.





Az aknavásári kolostortemplomban dúl a sötétség, pedig nem ortodox, hanem görög-katolikus.
Pusztinán Nyisztor Ilona fogadott bennünket nagy szeretettel.Itt a dombra épült templomhoz visz bennünket, ahol csodálatos szentes énekeket adott aztán elő nekünk.


Ebéd után indultunk vissza a Gyimeseken át. Itt az ezeréves határnál nézelődtünk.
 

A csíksomlyói zárda belső udvarán a napórák nyűgöztek le bennünket.