2013. június 18., kedd

Záró rendezvényeink

A múlt héten tartottuk a félév utolsó nőszövetségi bibliaóráját. Hálát adtunk Istennek az útmutatásért, amelyet az elmúlt alkalmakon tapasztaltunk meg.Csiha Kálmánné kis könyvecskéjéből olvatunk fel tanulságos történeteket, amelyek bizony sokaknak tetszésére voltak. Az igei üzenet a Zsolt 111,1 alapján hangzott. "Dicsérjétek az Urat! Hálát adok az Úrnak teljes szívből, a becsületes emberek körében és közösségében." Végezetül együtt vacsoráztunk, sokféle desszertből kóstolgattunk és vidám csoportképeket készítettünk.


Szombaton pedig a szezon utolsó vallásóráján vehettek részt gyermekek és szülők. Csoportokra osztva mérhették fel a bibliai ismereteket. De elkészült a Tízparancsolatnak egy jelek általi kiábrázolása is. Sokat kellett azon gondolkodni, hogy melyik ábra, mit ábrázol. Énekeltünk, játszottunk együtt, valamint szendvicset és sok más finomságot fogyaszthattunk.



 
Hálát adtunk énekkel is:
 

2013. június 11., kedd

Amit a nyár hozott és hozni fog




Kissé furcsa az, ahogy lassan-lassan elmaradnak a különböző megszokott tevékenységek. Ezek alapján alakult a heti programunk hónapokon át.
Elsőként befejeződött az Alfa kurzus, és most a héten a szezon utolsó női bibliaóráját illetve vallásóráját tartjuk. Mindkettő rendkívüli alkalom lesz. Igyekszünk megadni a módját :)
A női bibliakörösökkel meglepetéses együttlétünk lesz, hamarabb is gyűlünk össze, mint ahogy szoktunk. A szombati vallásórára pedig hivatalosak a szülők is. Együtt adunk hálát Istennek a valláórákon továbbított szeretetéért.
A nyár mégsem lesz túl egyszerű. Különböző rendezvényekre kerül sor egyházmegyénkben illetve gyülekezetünkben. Ezekről bővebben fogok írni itt a blogon is.
Isten kegyelméből az első közös ifjúsági tábor is létrejön júliusban.
A mi családunk két alkalommal szakít időt arra, hogy pár napig Kovásznától távol nyaraljon. De vannak már bejelentkezett vendégeink is Hollandiából illetve a rokoni, baráti körből. Mindez alkalom arra, hogy sokrétű emberi kapcsolatainkat ápoljuk, hiszen ezek sokszor a háttérbe szorulnak. Utána pedig lelkiismeretfurdalással gondolunk arra, hogy nem találkoztunk keresztgyermekekkel, kedves, régi barátokkal.

Ha csak egy pár sor erejéig is, megjegyzem, hogy milyen áldott testvéri együttlétben volt részünk a családdal együtt az Ivóban megrendezett Ultreyán.
Csodálatos volt a testvéri szeretetet így megtapasztalni. Itthon fogalmaztam meg a magam számára, hogy mindez azért volt így, mert Isten a fokozottabb egymásra való figyelést hozza a felszínre belőlünk. Nagy feladat, de nem lehetetlen ezt így megélni minden közösségben!



Hangulatos volt a cserkészek fogadalomtétele is. Isten áldása legyen a csapaton a továbbiakban is, hiszen sok szeretetet kapnak gyermekeink alkalomról alkalomra az együttléteken. Öröm volt látni azt, hogy sok kovásznai szülő nem a véletlenre bízza gyermeke alakulását, hanem tudatosan irányítja azt.