Idősek vasárnapjára készülünk

Vasárnap köszöntjük gyülekezetünkben a szép életkort megért tagokat.
Ilyenkor szeretetvendégség is szokott lenni a nőszövetség hozzájárulásával. Egy igen jó ötletből kiindulva (köszönöm, Editke) az idén ki-ki almás tésztát süt, s azzal fogjuk megkínálni a jelenlevőket.
Nekem ebben nemcsak az tetszett, hogy a szeretetvendégség így változatosabb (a kalács is megteszi, az is finom), hanem hogy ez így személyesebb.

Innen tehát a fenti kép, s nem egy receptközlést takar.
Én almás csigát szeretnék készíteni - D.v. - leveles tésztából.
A hirdetett Ige kiegészül a fiatalok rövid műsorával. Akkora öröm számomra, hogy bevállalják ezt!
Jöhet aztán egy finom csésze tea is:

Erre az alkalomra elkészül a Szőlőtő (gyülekezetünk újsága) újabb száma is.
Utána pedig egy páran elmegyünk Szörcsére együtt ünnepelni a helyiekkel a megújult templomban.

Világosságban jáni

Vasárnap reggel ezt az igét hallottuk az istentiszteleten: Én világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz énbennem, ne maradjon a sötétségben. (Jn 12,46)Gyönyörű napfényes idő volt. Valóságosan a világosságban jártunk. Ebéd után elindultunk Komandóra. Csodálatos az őszi táj. Olyan jó volt nézelődni, kényelmesen elhelyezkedni az autóban (éppen betegeskedtem, a vírus engem sem kímélt). Isten valóban nagyszerű élményeket ad a benne hívőknek. Olyan lelki feltöltekezést, hogy az ő szava valósággá válik az életünkben.S mintha csak folytatódna a biztatás, hogy a világosságban kell járni, mert ma reggel Ézsaiás könyvének 5. fejezetét olvastam, s benne ezt is: Jaj azoknak, akik azt mondják, hogy a rossz jó, és a jó rossz, és akik azt állítják, hogy a sötétség világosság, és a világosság sötétség (20. vers). Vigyáznunk kell arra, hogy Isten útjáról le ne sodródjunk!Ézsaiás könyvének 5. fejezete sok régi emléket elevenített fel. Régi kedvenc rész ez számomra. Leginkább az maradt meg belőle, hogy Isten mennyi mindent megtett értünk, s amikor várnia kell a jó eredményt nálunk, milyen csalódottnak kell lennie sokszor.Mennyire jogos ez a kérdés: Mit kellett volna még tennem szőlőmmel (értsd:veletek), amit meg nem tettem? (4. vers)Milyen jó lenne egyre inkább arra törekedni, hogy az egy hatalmas, csodálatos ÚRnak megfeleljünk!

A kis szőlővesszők

A szombati vallásórára most már szép számban járnak újból gyermekek. Milyen sokat segítenek ebben az iskolai biztatások! Köszönet ezért a vallástanár néniknek!
Az őszi hittanórán az igazi szőlőtőről tanultunk (Jn 15).

Jézus mondja: Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. (5. vers)

Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek. (3. vers)

 Készülnek a szőlőgerezdek:

Aranymondás: Maradjatok énbennem, és én tibennetek. (4. vers)

A gyermekeknek megmutattam a Szőlőtő (gyülekezeti lapunk) új hajtását is. A szőlőt megettük, s az aranymondásért járt cukorka is.

A végén lehetett játszani az udvarom, mert csodaszép idő volt. Ekkor mondta az egyik fiú, hogy ők a héten az iskolában a szőlőről tanultak, s a tanító néni megemlítette, hogy a Bibliában is szó van róla. 

Ugye milyen jó, hogy az ismereteket is bővítjük vallásórán!

Az előttünk álló szombaton Kett módszerrel tanulunk Jézusról.

Várunk minden gyermeket szeretettel!

Együtt Istennel a hét estéin

Ma este hét órától istentiszteletre gyűlhetünk össze a templomban. A sorozat egész héten át tart. 
Az alábbi kisfilm legyen mindannyiunk számára biztatás, hogy az Úr hívására eleget tegyünk.
A filmben feltett kérdés így hangzik: Vigyázol-e az útjelzőre amíg visszatérek?

Szeretettel várunk!
Vasárnap úrvacsorai alkalom lesz gyülekezetünkben.

Belépés ingyenes

A kovásznai városnapokon megtekinthetjük a Kontraszt kiállítást a Művelődési Házban.
A kiállításról a következőt olvashatjuk az Erdélyi Református Egyházkerület honlapján:

A Kontraszt a Magyar Református Egyháznak és a rendőrségnek egy ifjúság- és családmentő kiállítása. Szorosabb értelemben Kisvárda nevéhez fűződik, 2008-ban Százvai László lelkipásztor elkezdett azon gondolkodni, hogy életüket tékozló fiatalokat hogyan lehet megszólítani. Amikor az embert eltiltják valamitől, annál inkább kívánja, ezért interaktív módon akarta a fiatalokat megszólítani. Nem beszédben, hanem kép- és hanganyagban érinti meg a fiatalokat, olyan élethelyzetekkel kapcsolatban, amit minden fiatal megtapasztalhat. 2008-ban született meg a kiállítás egyik állomása. Utána a Csillagpontra is elvitték, a több ezres látogatottság miatt továbbgondolták, kibővítették. A rendőrség pedig úgy kapcsolódik, hogy azok a képek, amelyek megjelennek, hiteles rendőrségi felvételek. 2010-ben indult be a kiállítás, amely olyan szárnyra kelt, amit senki sem várt. Isten, ami értékes, azt emberi erőfeszítés nélkül is képes ismertté tenni: Magyarországon több mint 70 000-en látták.

A Keresztyén sátorbeli misszió az idén tematikus beszélgetésekre korlátozódik. Lehetőséget kínálunk a kiállítást megtekintők számára, hogy a kiállítás anyagát, a felmerült érzéseket, a megfogalmazódott gondolatokat megbeszéljük.

VBH

Istennek hála, jól indult a vakációs bibliahét. Szoktam ugyan egy kicsit azon is rágódni, hogy vajon mennyire sikerül összegyűjteni a gyermekeket, de a "régi" vallásórásokra most is lehetett számítani.
Így indultunk:

Az első napi történethez igazodva, valamennyien elmondtunk, hogy miért vagyunk hálásak Istennek, majd felidéztük, hogy Noé áldozatot mutatott be Istennek. Íme a mi tűzrakásunk:

Éneklés a szivárvány mellett:

Aztán barkácsoltunk:

Játék:

Újabb nap, s hozzá egy jelenet:

"Az Úrért és Gedeonért!" - csatakiáltás

Aranymondást tanítanak:

A sssszuper játék:

Újabb jelenet:

Ruth története:

Aranymondást köböznek:

A "nagy" munka:

A negyedik nap is jól alakult, bár esős idő volt. A kedv nem lankadt, volt akiket tanítani, s a kőfestés is újból kedvelt tevékenységnek bizonyult. Ma, az ötödik napon, este gyűlünk össze, hogy a szülőkkel együtt zárjuk a sorozatot. Adjon az Úr jó, kellemes találkozást, együttlétet nekünk!

Ünneplések

Pünkösd másodnapján két kórus lépett fel gyülekezetünkben. Nagy szeretettel vártuk és fogadtuk őket.

Vendégünk volt a kézdivásárhelyi református gyülekezet kórusa és a marosvásárhelyi kövesdombi gyülekezet Halleluja kórusa.
A jól végzett szolgálat után az ebédnél beszélgethettünk egymással, s ismerhettük meg egymást. Ezen a téren nekem két nagyon kellemes meglepetésem is volt a maosvásárhelyiekkel. Bizony, kicsi ez a világ, és milyen más helyzetekben látjuk viszont egymást amint telnek az évek! De a kézdivásárhelyi kórus egy-egy tagjával is ismeretséget köthettem, ami nagy örömömre szolgált. Ismerősek voltak a nőszövetségi tagok, s búcsúzáskor meg is jegyezték, hogy majd találkozunk az egyházmegyei rendezvényeken, ha Isten is úgy akarja.
A mi kórusunk pedig lazíthatott házigazdaként, a megvendégelést ugyanis a kórustagok megfelelően megszervezték.
A "pap bácsiból" pedig igazi székely legényt csináltunk erre a napra :)