2013. július 31., szerda
2013. július 18., csütörtök
Gyülekezeti nap Lécfalván
Kissé későn kerülök oda, hogy beszámoljak a lécfalvi együttlétről, de hát a nyár mindig bonyolult.
Kezdjem ott, hogy mi már pénteken helyszíneltünk.
Jöttek a presbiterek, volt az udvaron mikrobusz, terepjáró és elég fogdmeg ember. Ekkor jött az ötlet, hogy kiruccanunk az aprajával is, azaz a három gyermekkel.
Lécfalván kiderült, hogy már sok választási lehetőség nincs a helyezkedés kapcsán. Még most is mosolygok azon, hogy ez engem akkor meglepett.
Ott a helyszínen szereztünk második sátrat is, ugyanis 80 fő jelentkezett be a gyülekezetből, és nekünk csak egy partisátrunk van.
Fő a jó hangulat, ami ekkor, így is megvolt! Percek alatt felállították a sátrat, kicsomagoltunk, majd egyet beszélgettünk és jöttünk haza.
Szombaton hajnalban esett az eső. Egyáltalán nem kívánatos időjárás egy olyan rendezvényhez, amely a szabadban zajlik. Aranyos volt az egyik kedves barátnőm, tőlem érdeklődött az időjárás felől. Válaszolni persze, nem tudtam.
De az eső elállt, a fű lassan felszáradt. Elkezdődött az istentisztelet, és kígyóztak a sorok az úrvacsora vételhez. A kegyelem csodálatos percei voltak ezek.
Innen rohantunk át a templomhoz, ahol kiderült, már nincs több hely. Kint várakoztunk, hogy utolsó kórusként fellépjünk. Mekkora öröm volt, hogy az Erdély Tv-ben a mi kórusunk egyik teljes énekszámát vágták be! Az ének a 23. percnél kezdődik itt: http://www.erdely.tv/magazin/hitelet?musor=36603
Visszamentünk a sátorhoz, ahol a nagyon-nagyon finom étel már készen volt. Miközben ettünk, láttam meg, hogy a főszakács, a segédek még ülőhelyet sem kaptak. Lábon fogyasztották el az ebédjüket. De hát sokan voltunk, kevésnek bizonyult a pad is.
Egy biztos: a közösségi élmények éltetik ezt a mi gyülekezetünket is. Hála az Úrnak minden kedves beszélgetésért, amire Ő sort kerít.
Én örvendtem a sok drága embernek, megint megfogalmaztam magamban, hogy csodálatos testvérek közé hozott bennünket. Én ezért nagyon gyakran köszönetet mondok Istennek - még két és fél év után is.
Este nagyon fáradtak voltunk, de itthon kellemes együttléttel zártuk be a napot. Vasárnap meglepetés volt az, hogy szép számú gyülekezet jött istenimádatra a templomba.
Valóban velünk van az Úr!
Kezdjem ott, hogy mi már pénteken helyszíneltünk.
Jöttek a presbiterek, volt az udvaron mikrobusz, terepjáró és elég fogdmeg ember. Ekkor jött az ötlet, hogy kiruccanunk az aprajával is, azaz a három gyermekkel.
Lécfalván kiderült, hogy már sok választási lehetőség nincs a helyezkedés kapcsán. Még most is mosolygok azon, hogy ez engem akkor meglepett.
Ott a helyszínen szereztünk második sátrat is, ugyanis 80 fő jelentkezett be a gyülekezetből, és nekünk csak egy partisátrunk van.
Fő a jó hangulat, ami ekkor, így is megvolt! Percek alatt felállították a sátrat, kicsomagoltunk, majd egyet beszélgettünk és jöttünk haza.
Szombaton hajnalban esett az eső. Egyáltalán nem kívánatos időjárás egy olyan rendezvényhez, amely a szabadban zajlik. Aranyos volt az egyik kedves barátnőm, tőlem érdeklődött az időjárás felől. Válaszolni persze, nem tudtam.
De az eső elállt, a fű lassan felszáradt. Elkezdődött az istentisztelet, és kígyóztak a sorok az úrvacsora vételhez. A kegyelem csodálatos percei voltak ezek.
Innen rohantunk át a templomhoz, ahol kiderült, már nincs több hely. Kint várakoztunk, hogy utolsó kórusként fellépjünk. Mekkora öröm volt, hogy az Erdély Tv-ben a mi kórusunk egyik teljes énekszámát vágták be! Az ének a 23. percnél kezdődik itt: http://www.erdely.tv/magazin/hitelet?musor=36603
Visszamentünk a sátorhoz, ahol a nagyon-nagyon finom étel már készen volt. Miközben ettünk, láttam meg, hogy a főszakács, a segédek még ülőhelyet sem kaptak. Lábon fogyasztották el az ebédjüket. De hát sokan voltunk, kevésnek bizonyult a pad is.
Ekkor még nem tudtuk: Klára hiába mutatja be a mi ételünket, a zsűri elfelejti megkóstolni :)
Egy biztos: a közösségi élmények éltetik ezt a mi gyülekezetünket is. Hála az Úrnak minden kedves beszélgetésért, amire Ő sort kerít.
Én örvendtem a sok drága embernek, megint megfogalmaztam magamban, hogy csodálatos testvérek közé hozott bennünket. Én ezért nagyon gyakran köszönetet mondok Istennek - még két és fél év után is.
Este nagyon fáradtak voltunk, de itthon kellemes együttléttel zártuk be a napot. Vasárnap meglepetés volt az, hogy szép számú gyülekezet jött istenimádatra a templomba.
Valóban velünk van az Úr!
2013. július 3., szerda
Egyházmegyei Nőszövetségi Konferencia - Kézdimárkosfalva
2013. július 3.
Igét hirdet Gáspár Erika
Előadó: Bántó-Tamás Csilla Andrea, Kispetri
Kovásznaiak:
A legfiatalabb kovásznai résztvevő:
Ruszka Sándor éneket tanít
Az első alkalom, amikor a felelősség az én vállamat is jelentősebben terhelte egy egyházmegyei rendezvény kapcsán.
A csapat összeállt, de azért még az utolsó pillanatban is volt igazgatni való. De jó, hogy vannak megbízható emberek, akikkel együtt lehet dolgozni, és akik szívesen vállalják a feladatot.
Kézdimárkosfalván, a konferencia helyszínén, nem csalódtam semmiben. Fényképész, hangosító, pénztáros - mindannyian hűségesen végezték a maguk munkáját.
Jó házigazda volt Vinczi Botond kolléga, a felesége és a márkosfalvi nőszövetség, Jól együtt tudtunk munkálkodni.
Tetszett a Bántó-Tamás Csilla előadása, amely elgondolkodtatott a női szerepkör kapcsán, és azt véste jó mélyen a fejünkbe, hogy jó nőnek lenni. Szépen vezettek a gondolati szálak az Úr Krisztus felé is, akiben minden ember a legfőbb értéket fedezheti fel. És attól leszek jó nő, feleség, anya, nagymama, ha Jézusban hiszek.
Énekeket is tanított nekünk Ruszka Sándor kollégiumi lelkész. Majd a bonyhai kastély kapcsán én számoltam be arról, hogy az Egyházkerület Nőszövetsége milyen nagy feladatot kapott. Ezt a kastélyt ugyanis először fel kell javítani. Adományok gyűjtésére kerül sor, téglajegyek árusítása révén a jövőben.
Pénzügyi beszámolót tartott Dénes Vilma néni, aki nagyon lelkiismeretesen végzi feladatát.
Finom ebédet fogyasztottunk el, és sok kedves embertől búcsúztunk el jó hangulatban.
Mégis olyan jól jött a késő esti telefonhívás, amelyben a megelégedettség hangján beszélhettük meg a nap eseményeit.
Segítsen meg bennünket az Úr, hogy ez által a konferencia által is gyümölcstermő életet élhessünk!
Itt olvasható az eseményről készült cikk:http://www.reformatus.ro/kalvin-napok-kezdimarkosfalvan-tartottak-a-noszovetsegi-konferenciat1.html
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)