2017. augusztus 21., hétfő

Elkezdődött!

Hétfő reggel 10 órára megtelt az udvar kedves gyermekekkel. Vidám beszélgetések, kacagások jelezték, lesz akivel foglalkozni.
Milyen hálásak vagyunk ezért az Úrnak! Milyen jó, hogy a sok előkészített jelenet, díszlet betöltheti a gyermeki szíveket, elméket!
A múlt héten szabadságon voltunk, de azt megelőzően már minden sínre került. Kiderült, kik, mikor és miben tudnak segíteni. Itthon a gyermekek a dekoráció elkészítésére vállalkoztak.
Ma már lehetett Dánielről beszélni az érdeklődőknek.
Ez a mondat remélhetőleg emlékezetes marad. Mi mindenképpen ismételni fogjuk még az elkövetkező napokban.
A párbeszéd egészen jól működött. Dániel élethelyzetéről beszélgettünk. A kérdés így hangzott: Te cseréltél volna Dániellel?
Álljon itt egy kedves színfalak mögötti jelenet is, amelyben a lányok gyakorolnak:
Az alábbi képen Csilla tanítónéni a sok bőrönd mellett áll ugyan, de nem nyaralni készül (még:)). Az aranymondást rejtette el a csomagokban.
Voltak kisebbek és nagyobbak is. Ez így tökéletes! Hogy mindenkihez találó legyen a program, két csoportba tömörültünk.
A nagyobbaknak Babilionról meséltem egy remek könyv kapcsán, de volt idő játszani is ld. alább.


A kisebbek világítótornyot építettek, mert arról beszéltünk nekik, hogy fontos az irányításra, jelzésre hallgatni. Az elkészült tornyok között volt Despacito-s feliratú, de olyan is, amelyen a hét jelszavai álltak: hű ha!



Volt vidámság is bőven. Ezt talán az alábbi fénykép örökítette meg igazán:
Továbbra is várjuk azokat, akik még nem csatlakoztak és itthon vannak. Remek módszerünk van arra, hogy valakit üdvözöljünk a csoportban! Érdemes kipróbálni!