2014. május 16., péntek

Pusztinai hegytetőn...

...jaj, de hegytetőn - énekelték a pusztinai gyermekek a tegnap nekünk. Azóta is a fülemben van a szép, népi dallam.


Kirándulni voltunk. Körutat tettünk meg, melynek fő állomása Pusztina volt. A női bibliaórások közössége azért kívánkozott csángó vidékre, mert a csoportból csupán egy személy járt ott eddig.
Csodálatos volt az utazás, mert kedves kísérőnk nagyon sok újdonságot mesélt nekünk.
Rengeteget tudnék írni, de inkább képek segítségével mutatom be a kirándulást a kedves olvasóknak.
A sósmezei világháborús emlékmű és temető. Szomorú, hogy milyen mostoha sorsa jutott. Nálunk még a halottakat is elrománosítják.





Az aknavásári kolostortemplomban dúl a sötétség, pedig nem ortodox, hanem görög-katolikus.
Pusztinán Nyisztor Ilona fogadott bennünket nagy szeretettel.Itt a dombra épült templomhoz visz bennünket, ahol csodálatos szentes énekeket adott aztán elő nekünk.


Ebéd után indultunk vissza a Gyimeseken át. Itt az ezeréves határnál nézelődtünk.
 

A csíksomlyói zárda belső udvarán a napórák nyűgöztek le bennünket.